A magyar lombik rendszer

Blogsorozatom babatervezésről és babavárásról szóló epizódjai azt a 18 hónapos időszakot mutatják be, amely sikeres gyermekáldásunkról szól. A blog a saját történetemre épül, annak sajátos állomásait, kórképeit, anamnéziseit prezentálja. A babatervezés időszaka alatt, a babavárásodkor, esetleges lombikbébi programban való elindulásod esetén szakmai iránymutatásom segíthet az utadon eligazodni, de fontos kiemelnem, hogy tartalmaim nem helyettesítik saját egészségügyi állapotod szakorvossal történő egyeztetését. Minden női szervezet egyedi, és bár a hormonrendszer működése általános alapelvekre épül, egyéni kórelőzményeid befolyásolhatják a gyermekáldással kapcsolatos eredményességedet.

Időtartamban lehet eltérés a magyarországi klinikákon folytatott lombikkezelések között, a program menete viszont mindenhol megegyezik, hiszen törvényi szabályozás alatt áll az egész rendszer.

2022. január végén Humánreprodukciós Igazgatóságot hoztak létre a hazai asszisztált reprodukciós kezelések központi feladataira, vagyis az állami kézbe vett meddőségi klinikák koordinálására.

A Humánreprodukciós Igazgatóság a többi közt:

• ellátja a humán reprodukciós kezelésekkel kapcsolatos központi koordinációs feladatokat,
• közreműködik a szakmai koncepciók kialakításában,
• megszervezi a humánreprodukciós járóbetegellátás módszertanát,
• felméri a képzések rendszerét, a humánerőforrás-igényt.

0.LÉPÉS: A VIZSGÁLATOK

Alapos előzetes kivizsgálásra azért van szükség, hogy tisztán láthassuk, melyek lehetnek a meddőség okai. Vannak olyan eljárások, amelyek során már egyszerű gyógyszeres kezeléssel, illetve inszeminációval is sikereket lehet elérni, és nem feltétlenül igényel lombikbébi programot a pár vágya. Csak abban az esetben indul a lombikbébiprogram, ha ez az egyszerűbb kezelési mód nem alkalmazható vagy nem válik be, illetve orvosilag valóban indokolt maga a program. Csak úgy kérni nem lehet, mert mi ezt szeretnénk.

Az általános vizsgálat ezeket tartalmazza:

• Ultrahangos méhüregi és petevezeték átjárhatósági vizsgálat (HYCOSY), amelyet a
  ciklus egy meghatározott pontján végeznek el. Ez a beavatkozás nem csak a
  petevezetékek, de a méhüreg állapotáról is pontos képet ad. Látszik belőle, hogy
  van-e valami elváltozás a méhüregben, például niche, méhsövény, polip vagy
  mióma. (Általános nőgyógyászati vizsgálat esetén ezekre nem kapunk mindig
  egyértelmű választ, nekem sem látták általános nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával egészen 40 éves koromig, hogy kétszarvú a méhem anatómiája - ez a tényező végig fogja kísérni a posztsorozatot, mert lényeges áttörés lesz a sikerhez vezető utunkban és abban, hogy sajnos nem volt ez az út gördülékeny).
• Női nemi hormonok és a ciklust befolyásoló hormonok. Ehhez a
  ciklus 2. és 5. napja között végzik az első vérvételt, és ciklushossztól függően a 19.
  és 21. nap között a másodikat.
• Inzulinrezisztencia vizsgálata laborral. Ez is vérvételt jelent. Ez az ún. három pontos cukor és inzulinterhelés 0., 60., 120. percben.
• Egy éven belüli rákszűrés- és hüvelyváladék tenyésztés, szexuálisan terjedő betegségek vizsgálata.
• Általános vérkép, amelynek kiegészítője a teljes pajzsmirigy laborja is: TSH, T3, T4, AntiTPO, illetve a D-vitamin szint és a CRP szint is.
• AMH: ez a legfontosabb, a petefészek kapacitását méri.
• Mammográfia
• Adminisztratív, jogi feltételek megvizsgálása. A törvény szerint itthon házastársak vagy közjegyző által igazolt élettársi viszonyban élők vehetnek részt meddőségi kezelésben. Vagy egyedülállók, akik erről  közjegyző előtt nyilatkoznak. 
• Ezen felül lehet még egyedi vizsgálatokat kérni attól függően, hogy a pár valamely tagjának van-e bármilyen ismert vagy diagnosztizált betegsége.

1. MAGYARORSZÁGI LOMBIK RENDSZER

Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Egészen pontosan stimulációkat értünk a próbálkozások számai alatt. Tehát nem beültetéseket. Ez azt jelenti, hogy 5 petesejt leszívásos szakaszt áll a magyar állam és az ebből született, beültethető embriók száma korlátlan. Azaz sokkal többször is próbálkozhatunk, mint 5 alkalom, ha az egyes eljárások alkalmával több embriót is sikerül kinyerni.

Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen vagy kedvezményesen (pár száz / pár ezer forint) hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a női fél 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.

Öt sikertelen beavatkozás után (ha már nincs több beültethető embrió) az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett.

A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre – csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé. Sokan a hazai állami intézetek futószalagszerű, személytelenebb működése, az egészségügyre általánosan jellemző helyzet miatt döntenek külföldi kezelés mellett, illetve a jogszabályok is valamivel liberálisabb külföldön. Ennek rendszeréről a Brno-i lombikunkat érintő epizódban részletesen fogok beszélni.

2. MIRE SZÁMÍTHAT EGY NŐ, MILYEN A SIKERRÁTA?

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek – sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Amit tudunk: az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége
• Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít – ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.l
• Éetmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

3. Mit tehet meg egy pár azért, hogy nagyobb legyen a siker aránya?

A. | Fontos az egészséges testsúly elérése

A túlsúly és a soványság is felboríthatja a hormonháztartást, leállíthatja a normális menstruációs ciklust, megzavarhatja az ovulációt, és negatívan befolyásolhatja a termékenységet. A túlsúly és az elhízottság hatással lehet a petesejt minőségre és csökkentheti az eredményes lombikbébi-kezelés esélyét.

A túlsúlyos és elhízott nőknek más típusú vagy más dózisú gyógyszerekre van szüksége a lombikbébi-kezelés során, mint az egészséges testsúlyú nőknek. (A kezelések során ezekkel a gyógyszerekkel érik el, hogy a megfelelő minőségben, egyszerre több petesejt is megérjen és a petefészkekből kinyerhető legyen.) A testtömeg-index (BMI) növekedésével az embrióbeágyazódási arány, és a sikeres terhesség kihordásának esélye is csökken.

Kutatások alapján már 5-10%-os testsúlycsökkenés is olyan hormonális, metabolikus változásokat eredményezhet, amelyek jelentősen javíthatják a termékenységet. Az egészséges testsúly egyúttal a terhességi komplikációk, például koraszülés, terhességi cukorbetegség, preeklampszia, és bizonyos születési rendellenességek kockázatát is csökkenti.

A normál BMI 18,5 és 24,9 között van, 18,5 alatt soványságról, 25 és 29,9 között túlsúlyról, míg 30 és afeletti érték esetén elhízottságról beszélünk. BMI = testsúly (kg) / testmagasság (m) négyzete.

B. | A fizikai aktivitás kihagyhatatlan

A mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás pozitív hatással van a termékenységre, elősegíti a fogantatást és a lombikbébi-kezelés sikerét is. A rendszeres testmozgás különösen sokat segíthet a teherbeesésben és egészséges terhességben akkor, ha elhízott vagy.

Persze, nem szabad túlzásba vinned az edzést, vagy mozgásszegény életmódból egyik napról a másikra intenzív edzésekre váltanod. Mindegy, hogy egészséges testsúlyú, elhízott vagy éppen sovány vagy, ha régóta nem mozogtál, akkor csak szép lassan, fokozatosan kezdj neki. Kutatások szerint az intenzív kardió edzés, illetve a heti 4 vagy több óra edzés már negatív hatással van a termékenységre. Programjaimban pont ezért javaslom a gyaloglóedzés-tervem alkalmazását, mert az edzés gyanánt végzett gyaloglás az egyik leghatékonyabb módszer a tüdőkapacitás növelésére, a testsúly karbantartására és az egész fittségünk javítására. Szellemileg és fizikailag is kifáraszt, ugyanakkor feltölt.

Mivel az edzés nagyon hatékony stresszoldó is, ezért sem szabad elhanyagolni, még lombik-kezelés idején sem. A cél az, hogy megtaláld azt az ideális egyensúlyt, ahol nem terheled túl a szervezetedet, viszont támogatod a sikeres fogantatást és beágyazódást.

C. | A káros szokások kerülendők már a tervezés ideje alatt is

Az első és legfontosabb dolog, hogy NE dohányozz! Felesleges is részletezni, hogy mennyire káros a dohányzás az egészségedre és termékenységedre nézve, hiszen ezek ma már közismert tények. De azt érdemes kiemelni, hogy lombikbébi-kezelés esetén felére csökkentheti a siker esélyét az, ha egy pár női vagy férfi tagja dohányzik!

Legjobb, ha az alkoholt is kerülöd, az eddig publikált tanulmányok többsége szerint ugyanis már a mérsékelt alkoholfogyasztás is negatív hatással lehet a lombikbébi-kezelések kimenetelére.

A kávéfogyasztásra sem árt odafigyelni: a túlzott koffeinbevitel nem tesz jót a szervezetednek és a meddőségi kezelésre is hatással lehet. Már számos tudományos vizsgálat foglalkozott a kérdéssel, amelyekből azt lehet megállapítani, hogy a mérsékelt koffeinfogyasztás (napi 1-2 csésze kávé) nincs semmilyen hatással a lombikbébi-kezelés kimenetelére. Szakértőként azt javasolom, hogy a babát tervező vagy terhes nők tartsák 200 mg alatt a napi koffeinbevitelüket.

4. 40 FELETTI KÖRKÉP

Normális körülmények között egy 40 éves nőnek minden hónapban körülbelül 4-5% esélye van a természetes fogantatásra. Sajnos ez a szám az életkor előrehaladtával, a 40-es évekre csak tovább zuhan, 45 évesen már csak körülbelül 1%. Összehasonlításképp egy 30 éves nőnek minden egyes hónapban nagyjából 20% az esélye a teherbeesésre.

Ezek természetesen csak statisztikai adatok. Egyes nőknek még 40-es éveikben sem kell küzdeniük a teherbeesésért, és akár több gyermekük is születik 40 felett. Másoknak (és lássuk be, inkább ez a gyakoribb) több időt és több erőfeszítést igényel a gyermekvállalás ebben a korban. Jómagam, mivel 40 évesen vágtunk bele, körbe jártam a teljes témát.

Csökkenő petesejtszám

A petefészek-tartalék, azaz a petefészekben lévő éretlen petesejtek száma, az életkor előrehaladtával elkerülhetetlenül csökken, ezt befolyásolni nem lehet. A tudomány jelenlegi állása szerint minden nő adott számú petesejttel jön a világra, és ezek előbb-utóbb elfogynak. Amint elkezdődik a menstruáció, havonta kb. 1000 éretlen petesejttel csökken a tartalék – de minden hónapban csak egyetlen egy petesejt érik meg.

A legtöbb nőnek 40 éves korára kb. 5000 petesejtje marad. Ezt a számot tovább csökkenthetik olyan tényezők, mint az endometriózis, petevezeték-elzáródás, petefészekműtét, dohányzás, kismedencei fertőzés, kemoterápia/sugárkezelés, autoimmun betegségek és a genetikai rendellenességek is és nagy mértékben maga az elhízás (tartós túlsúly és magas BMI index).

Petesejtek minőségének romlása

A petesejt minőségnek rendkívül fontos szerepe van abban, hogy saját petesejttel teherbe tud-e esni egy nő 40 éves kor felett. A kor előrehaladtával növekszik a genetikailag rendellenes petesejtek aránya, melyek kisebb eséllyel termékenyülnek meg vagy ágyazódnak be, és ha beágyazódnak, akkor is nagyobb a vetélés esélye.

Bár minden nőnek, még a 20-as éveikben lévőknek is, vannak genetikailag rendellenes petesejtjei, ezeknek az aránya sajnos 35 és 45 éves kor között rendkívüli mértékben megugrik. 25-30 évesen a petesejtek kb. 75%-a, 40 éves korra kb. 40%-a, míg 44 éves korra akár csak 10-20%-a egészséges. Ez természetesen mindenkinél egyedi és változó és függ attól is, hogy milyen az életmód, milyen gyógyszeres stimuláció történt a lombik alatt. Nálam egészen különleges eltérések voltak Magyarország és Csehország között, és 40 éves korom ellenére az AMH (petefészek kapacitás) szintem kiemelkedő volt. Ezt mindenképp annak tudom be, amit az elmúlt 8 évben önmagamért tettem, hiszen előtte jelentősen rontottam az esélyeket a magas túlsúlyom és egészségtelen életvitelem miatt. Számokban nézve az első lombikunknál (kevesebb stimuláló hormont kaptam pont azért, mert az AMH szintem magasnak számított 40 éves korom ellenére) 3 db petesejtünk lett, ami nagyon elkeserítő eredménynek számított az én olvasatomban. Ebből csupán 1 beültethető embriónk lett, aki sajnos nem is tapadt meg. A második magyarországi lombiknál már 10 tüszőnk lett, 6 érett petesejttel, amiből 3 megtermékenyült, de csak 1 jutott el arra a szintre, hogy beültethető legyen. Ennél a pontnál mi úgy döntöttünk, hogy nem próbálkozunk tovább Magyarországon, mert tudtuk és éreztük, hogy nem a petesejtek száma a gond, hanem a rendszer nem adja meg számunkra a kimaxolható orvosi támogatást Azt éreztem, pazaroljuk a petesejteket, amelyek azért nem termékenyülnek meg, mert az orvosok nem hallanak engem és nem sima IVF lenne a megoldás számunkra. Mivel a rendszer egy államilag támogatott protokollban működik, nincs lehetőségünk "kérni", az orvos irányít és mivel nincs önálló finanszírozás, kicsit kiszolgáltatott a pár. Az van, amit az orvos ajánl és amit az orvos tulajdonképpen ajánlhat az ingyenesség keretein belül, ami jóval kevesebb, mint amire a legtöbb párnak szüksége lenne. Nem az ugyanis a párok számára a megváltás, hogy lombikozhatnak. A lombikra való szükségesség jóval komolyabb gondokat rejt a háttérben (immunológia, hematológia, genetika szintjén). Ezt a belépő lombik programokban (első, második alkalom, stb.) nem veszik alapul, azaz a legalapvetőbb vizsgálatokat kérik és nem néznek a mélyére komolyabb dolgoknak. Csak akkor, ha már egyértelmű, hogy 1-2 próbálkozás esetén sincs siker. Ha megmutatnám a levelezéseket a kezelő orvosaim asszisztenseivel, bizonyára mindenki szemöldököt ráncolna, mert én jeleztem és kértem, hogy komolyabb támogatást is kapjak, de lényegében komoly segítséget egyik orvosomtól sem kaptam, pedig 2 intézményt is bejártunk a 2 magyar lombik alatt. A petesejt minőségének romlása 40 évesen egy alap tényező, ha erre még az is ráépül, hogy megfelelő támaszt sem kapunk, akkor ez a helyzet csak romlik és az idő fogy. Mi ezért nem próbálkoztunk többé Magyarországon. Felfogtuk felnőtt fejjel, hogy 40 évesen ennek a rendszernek részei nem lehetünk, mert egyszerűen magunktól vesszük el az időt.

Mire kell számítani 40 éves kor után a lombik eljárásban?

Jó hír, hogy a petefészek nincs rosszabb állapotban 40 év felett, mint előtte. A petefészek életkora nincs hatással a beágyazódási rátára – ezt kutatások és a donor petesejtekkel végzett lombikbébi-kezelések kiváló eredményei is igazolják. A petesejtek számát és minőségét érintő nehézségek viszont sajnos mesterséges megtermékenyítésnél is ugyanúgy érvényesek (ha saját petesejtről van szó, márpedig először mindenki saját sejttel szeretne gyermeket és csak végső soron választ donort).

A lombikbébi-kezelés (IVF) sikerességét sok tényező befolyásolja, az életkor ezek közül kiemelten fontosnak számít, de közel sem ez az egyetlen tényező. Akárhogy is, megkerülhetetlen tény, hogy a statisztikai adatok alapján 40 év felett nehezebb sikert elérni.

35-37 év alatt a saját petesejttel történő kezelés az esetek 40-50%-ában sikeres (ez az élveszülések aránya). 38-40 év között ez az arány már inkább 25%-hoz közeli, 40 évesen kb. 25%, 41-42 évesen kb. 15%, 43 évesen és afelett pedig már 5% alá esik. 45 éves kor felett a lombikbébi-kezelést nem javasolják és Magyarországon is csak 45 éves korig finanszírozza az állam a beültetést.

Ha 40 éves korod felett jutsz el a lombik útjára, érdemes ezekre figyelned:

1. Légy tájékozott, tudatos és elszánt!

Ha 40 felett vágsz bele a „lombikozásba”, akkor fontos, hogy ismerd a tested jelenlegi működését és mindazt, amit eddig ebben az epizódban vázoltam. De még fontosabb az, hogy ezek miatt ne legyél elkeseredve, hiszen itt vagyok én élő példaként, hogy igenis sikerülhet 40 felett (mindegy, hogy itthon vagy külföldön, most ezt ne boncolgassuk). Ne hátrálj, ne hezitálj, sőt, épp ellenkezőleg: inkább légy még elszántabb és céltudatosabb, mert nincs veszíteni valód azzal, ha próbálkoztok! 

2. Természetes úton próbálkozzatok inkább vagy egyből forduljatok meddőségi centrumhoz, ha babát szeretnétek?

Az általános orvosi ajánlás 40 év feletti nők számára az, hogy 3-6 hónap sikertelen természetes próbálkozás után keressenek fel egy meddőségi szakembert, intézetet. Persze ezzel csak akkor érdemes foglalkozni, ha van rendszeres menstruációd és nincs szervi vagy hormonális problémád. Egyes nők még 40 felett is néhány próbálkozás után természetes úton teherbe esnek, de ez ritkább.

Mivel az idő igen értékes ebben az életkorban, sokan úgy döntenek, hogy kihagyják a több hónapig tartó természetes próbálkozást és egyből szakemberhez fordulnak (akár úgy is, hogy az orvosnak azt füllentik, megvolt a 3-6 havi próbálkozás - spoiler) a szükséges kivizsgálások és a lombikprogram mielőbbi megkezdése érdekében.

Érdemes mindkét opciót mérlegelned a pároddal, mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az azonban fontos, hogy ne úgy tekintsetek egyikre sem, mint jó vagy rossz döntés. Nincs ebben a témában rossz út.

3. Az alapvető egészségügyi állapotodat ismerned kell a kis lábujjadtól a fejed búbjáig, nem viccelek! Mindennek lehet jelentősége, annak is, amire nem is gondolnál.

Ideértendők a petefészek-tartalékról információt adó szérum hormonszintek, mint az anti-Müllerian hormon (AMH), a ciklus 3. napján mért follikulusstimuláló hormon (FSH), az ösztradiol, illetve az antrális follikulusszám (AFC). A tudás hatalom, főleg, ha termékenységről van szó. Ismerd meg, hogy mit mutatnak ezek az értékek, miért fontosak, és hogyan változnak az idő előrehaladtával.

Iránymutatások alapján az AMH normál értéke 38-40 évesen 1,1 ng/ml, 41 év felett 0,5 ng/ml. Az FSH normál értéke 38-40 évesen 8,4 mIU/ml alatti, 41 év felett 8,5 mIU/ml alatti. Az AFC hüvelyi ultrahangos vizsgálat, amely előrejelzi a petefészek-választ és a terhességi kimenetelt, valamint a megfelelő gyógyszereket és kezelési protokollt is meghatározza.

4. Mindent tegyél meg a petesejtek minőségi javulása érdekében egészséges életmóddal és megfelelő étrenddel.

Az étrended, az életmódbeli döntéseid és az étrend-kiegészítés egyaránt segíthet a petesejt minőség javításában. Egy petesejt érése nagyjából 90 napot vesz igénybe, ezután kerül a petevezetékbe ovuláció során. Ebből adódóan a meddőségi szakértők azt javasolják, hogy legalább 3-4 hónappal a lombikprogram előtt kezdd el az étrend- és életmódbeli változtatásokat (minél előbb, annál jobb). Én 9 hónapig tartottam a szigorú babatervezős étrendemet, amit a programjaimban meg is tanítok és a My-diet nyomdai könyvemben kézhez is kaphatod.

Előljáróban csak a fontos dolgok az életmódban: teljesen zéró toleranciával kezeld az alkoholt, a koffeint, a dohányzást, aludj 7-8 órát, meditálj, légy aktív és a hormonháztartásod számára előnyös étrendet folytass. Ha szeretnéd ezt az étrendtervezést megtanulni, csak ismételni tudom, hogy programjaimban ezt elmagyarázom és meg is tanítom neked.

Étrend-kiegészítés terén a legalapvetőbb egy kellően komplex, minden vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó terhesvitamin szedése. A Q10 koenzim (napi 100-200 mg), az omega-3 zsírsavak, az alfa-liponsav, a mio-inozitol támogathatja a petesejtek egészségét. MyShake kollenkciónkat tulajdonképpen magamra terveztem, ebben ugyanis komplex terhes vitamint, hajvitamint, multivitamint, rostokat és 9999 mg kollagént is bele tettünk, hogy egyetlen olyan rostpudingban benne legyen minden, amire szükség van étrendkiegészítés címén.

5. Ne hanyagoljátok el a férfi oldalt sem, a spermium ugyanolyan létfontosságú szereplő, mint a petesejt.

Nagyon gyakran a párok női tagjára helyeződik minden felelősség, mintha csak és kizárólag a nő lehetne felelős azért, hogy nem sikerül a babaprojekt. Pedig a megtermékenyülés folyamatában mindkét félnek egyformán szerepe van. Ezért fontos az átfogó spermavizsgálat, beleértve akár speciális teszteket is, mint a DNS fragmentáció, de ezen felül még számos egyéb vizsgálatot is be fogok mutatni a Brno-i epizódban.

Egy férfi táplálkozásával, életmódjával is sokat tud tenni a spermakép (spermiumok számának és minőségének) javítása érdekében. A stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás is negatívan befolyásolhatja a spermaképet. A cink, szelén, C-, D- és E-vitamin, Q10 koenzim erősen segíthet.

5. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR - MINDENRE KITERJEDŐEN

Mi tartozik a meddőségkezelési eljárások körébe?

Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. § (1) bekezdésében felsorolt módszerek alkalmazhatók:

• testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
• a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,
• ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
• embrióadományozással végzett embrióbeültetés,
• a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.

A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárására az in vitro fertilizáció (röviden: IVF), a mesterséges ondóbevitelre az inszemináció kifejezés is használatos.

Mikor indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése?

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet) tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait: a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat. A reprodukciós eljárás elvégzésére irányuló szakorvosi javaslatot szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos (andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével) az egészségügyi szakmai irányelvben meghatározott indikációk esetében adhatja meg.

A megfelelő reprodukciós eljárás tehát a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-ának c) pontja szerinti egyedülállóvá vált nőnél (a továbbiakban együtt: kérelmező) akkor végezhető el, ha:

„a) legalább két egymástól független – a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló – szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat,
b) a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el,
c) a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják,
d) a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják
da) a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és
db) a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn,
e) a 2. § (4) bekezdés szerinti feltétel teljesül (a reprodukciós eljárás elvégzésére jogosult szervezeti egység vezetője meggyőződik a reprodukciós eljárás indikációjának helyességéről és ezt a beavatkozás megkezdése előtt a programdokumentációban rögzíti),
f) valamennyi feltétel együttes fennállása esetén az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.”

Az 1. § (2) bekezdésben foglalt kizáró okok alapján nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás:

„a) ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető valamely megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza;
b) ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.”

A felsorolt feltételek teljesülésének megállapítása minden esetben szakorvosi kompetenciába tartozik, azaz a szakorvos joga és felelőssége annak eldöntése, hogy valamely reprodukciós eljárás elvégzésével megalapozott esélye van-e egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

Milyen meddőségkezelési eljárások és azokhoz kapcsolódóan milyen vizsgálatok vehetők igénybe a társadalombiztosítás terhére?

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló, e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltatás – figyelemmel a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletre (R.) – csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen

A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a meddőség kezelése körébe tartozik:

a) az orvosi vizsgálatok közül:

aa) a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat,

ab) az ivarsejtek adományozását megelőző, a donor egészségi állapotának és genetikai alkalmasságának megállapítását célzó orvosi vizsgálatok,

ac) a tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti orvosi vizsgálata,

ad) az embrióadományozást megelőző – a recipiensre és az embrióra vonatkozó – vizsgálatok;

b) az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések;

c)  az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások közül

ca) az R. 1. számú mellékletében meghatározott 1.1. pont szerinti stimulációból legfeljebb öt beavatkozás (1.1. Gyógyszeres stimuláció petesejtnyerés céljából),

cb) az R. 1. számú mellékletében meghatározott 14. és 15. pont szerinti beavatkozásból beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás, azzal, hogy meddőségi szakambulanciáról legfeljebb az első három, 15. pont szerinti beavatkozás számolható el (14. Ovuláció indukció, 15. Mesterséges ondóbevitel – elvégzésének feltétele a 14. pont elvégzése),

cc) saját embrióval vagy embrióadományozással végzett embrióbeültetés.

Az orvosszakmailag kötelező vagy szükségesnek ítélt vizsgálatok, illetve reprodukciós eljárások tehát a társadalombiztosítás terhére elvégezhetők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) adott tevékenység végzésére szerződött szolgáltatóknál. A kezelőorvos a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok, illetve az elfogadott és hivatalos szakmai irányelvekben rögzített ajánlások figyelembevételével mérlegeli az egyéni esetet, és választja meg az indokolt kivizsgálási lépéseket, illetve kezelési módot.

Az asszisztált reprodukciós központok komplex kivizsgálást kezdeményezhetnek, ennek keretében  az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 1. számú mellékletének 6.5. pontjában felsorolt vizsgálatok közül az orvosszakmailag indokolt, illetve a terápiás döntéshozatal érdekében szükséges lépések elvégzéséről gondoskodnak.

A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükség van beutalóra? Ki utalhat be az egyes vizsgálatokra?

Főszabály szerint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szakellátásokat érvényes orvosi beutalóval lehet térítésmentesen igénybe venni – ez alól a jogszabály határoz meg kivételeket: a biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni többek közt a szakorvosi rendelő által nyújtott nőgyógyászati szakellátást.

A beutalás részletszabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) rendelet rögzíti.

Bizonyos laboratóriumi vizsgálatokat csak a járóbeteg-szakellátás, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa rendelhet el, azok Egészségbiztosítási Alap terhére történő elvégzésére háziorvos beutalót nem adhat ki.

Fentieken túl, az Ebtv. Vhr. 5. § (1) pontjában megfogalmazott szabály alapján „(…) a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat a biztosított szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.”

A szükséges gyógyszerek milyen támogatásban részesülnek?

Társadalombiztosítási támogatás és ármegállapítás szempontjából a hazai gyógyszerválaszték két nagy csoportja a közfinanszírozásban részesülő („támogatott”), illetve közfinanszírozásban nem részesülő („nem támogatott”) gyógyszerek. A támogatás mértéke gyógyszerenként egyedileg megállapított, a gyógyszer árának fennmaradó része pedig a pácienst terheli. A támogatásban részesülő készítmények publikus nyilvántartása (PUPHA) a NEAK honlapján érhető el.

A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatás mértéke a kezelés közvetlen céljának (pl. gyulladásellenes kezelés, hormonális problémák kezelése, tüszőérés gyógyszeres stimulációja, endometriózis kezelése) függvényében eltérő lehet.

Az egyes gyógyszercsoportok esetében adható támogatások mértékét a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Kiemelendő, hogy ezen ESzCsM rendelet 2. számú mellékletének 71. pontja alapján az intézményi regisztrációs listán szereplő, bizonyítottan meddő párok asszisztált reprodukciós kezeléséhez, a kijelölt intézmények szülész-nőgyógyász, illetve andrológus szakorvosa által felírt készítmények ára 100%-os támogatásban részesül.

Konkrét gyógyszerek támogatásának mértékéről és a beteg által fizetendő összegről a kezelőorvos részletesebb tájékoztatást adhat.

Ki és milyen esetben jogosult valamely meddőségkezelési eljárást a társadalombiztosítás terhére igénybe venni?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

A Rendelet 1. §-ának megfelelően a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a páciens az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.

Amennyiben az asszisztált reprodukciós központ a páciensnél komplex kivizsgálást, illetve inszeminációt vagy IVF beavatkozást tervez, köteles őt intézményi regisztrációs listára felvenni. Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.

A Rendelet 2/A. § (2a) bekezdése alapján az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt-, illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhetők meg.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások megszakításuk esetén a Rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében térítésmentesen akkor vehetők igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor.

A vonatkozó jogszabályokban nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy hányadik gyermek vállalása érdekében lehetséges közfinanszírozottan igénybe venni a meddőségkezelési eljárásokat. Azonos szabályok vonatkoznak azokra is, akiknek már van(nak) (akár természetes fogantatásból született) gyermeke(i).

Egyedülállóvá vált vagy egyedülálló nőknél is fennáll a jogosultság a meddőségkezelési eljárásokra?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 167. § (1)-(4) bekezdései alapján reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el (élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban és az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak).

Egyedülállóvá vált nő esetében (akinek házastársi/élettársi kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg) a reprodukciós eljárás – amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént – a házastársi/élettársi kapcsolat megszűnése után tovább folytatható.

Egyedülálló nő esetében (az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban) a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat.

Művi meddővé tételt követően változik a meddőségkezelési eljárás igénybe vételére való jogosultság?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésének h) és j) pontja értelmében nem vehetők igénybe közfinanszírozottan a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások.

A Rendelet 1. §-ának megfelelően a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult. A Rendelet 4. §-a értelmében az, aki nem orvosi indikáció alapján vette igénybe a művi meddővétételre irányuló szolgáltatást, a meddőség kezelése körébe tartozó szolgáltatásokat csak a teljes térítési díj megfizetése mellett veheti igénybe.

Fenti esetben közfinanszírozottan akkor végezhető el a meddőségkezelési eljárás, ha a művi meddővé tétel orvosszakmai indokkal történt, emellett a meddőség kezelésének fentebb részletezett feltételei is teljesülnek, így kizáró okként nem áll fenn, hogy a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, vagy hogy abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet. Előzőek megítélése a kezelőorvos feladata.

Hol vehetők igénybe a közfinanszírozott meddőségkezelési eljárások?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 167. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető. A beavatkozások közfinanszírozott formában a NEAK-kal e feladatra szerződött szolgáltatóknál vehetők igénybe:

• Dunamenti REK Kft.
• Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 
• Semmelweis Egyetem Klinikai Központ
• Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
• Debreceni Egyetem Klinikai Központ

A szolgáltatók több telephelyen végezhetnek asszisztált reprodukcióval összefüggő tevékenységet, ezek elérhetőségeit a NEAK nyilvántartásai tartalmazzák, illetve az aktuális igénybevételi lehetőségekkel kapcsolatosan közvetlenül a szolgáltatóknál célszerű érdeklődni.

Összesen hány kezelés és milyen időközönként vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére? Hogyan változik az öt beavatkozásra való jogosultság 2024. január 1-től?

A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. december 31-ig bezárólag mesterséges ondóbevitelből (inszeminációból) legfeljebb hat beavatkozás, testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetésből legfeljebb öt teljes, azaz az embrió beültetésével végződő beavatkozás közfinanszírozott igénybevételére nyílt lehetőség (ideértve az eljárások során keletkezett, fagyasztva tárolt embriók beültetését is, ha azok a korábbi eljárások során kerültek fagyasztásra).

2024. január 1-től a korábbi szabályok a következőképp módosultak:

• ovuláció indukcióból, és mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás
• petesejtnyerés céljából történő gyógyszeres stimulációból legfeljebb öt beavatkozás

vehető igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére.

A módosítások értelmében tehát a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. Kivételt képez ez alól, aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra: a Rendelet 7. §-a értelmében a fagyasztott embriók beültetése is csökkenti a beültetési lehetőségének számát a hatálybalépésétől számított egy évig.

A Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg. Például, akinél 2023. december 31-ig már 3 stimulációt végeztek petesejtnyerés céljából, esetében még 2 stimuláció indítható e célból, függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok alapján még hány beültetésre lett volna jogosult.

Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit kimerítette, annak 2024. január 1-el sem keletkezik jogosultsága újabb beavatkozásokra.

Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra, a Rendelet 7. §-át figyelembe véve a stimulációk számától függetlenül a módosítás hatálybalépésétől számított egy évig annyi beavatkozásra jogosult, amennyire a hatálybalépést megelőző szabályok szerint jogosult volt.

A megszakadt kezelés közfinanszírozottan igénybe vehető? A megszakadt kezeléssel is csökken az igénybe vehető lehetőségek száma?

Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Amennyiben tehát nem e páciensen kívülálló okok valamelyikéből kifolyólag szakad meg az ellátás, az a páciens számára térítéskötelessé válik. 

Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát. Egy-egy stimuláció céljának megállapítása az egészségügyi szolgáltatók által küldött, finanszírozási célú adatokból történik. Amennyiben a NEAK a korábban beérkezett adatokból kétséget kizáróan nem tudja megállapítani valamely stimuláció célját, azt nem veszi figyelembe felhasznált közfinanszírozott lehetőségként.

Van-e életkori korlát a mesterséges megtermékenyítési eljárások elvégzésére?

A Rendelet 2/A. § (2a) és (2b) bekezdése alapján a reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életéve betöltését megelőzően már megkezdődött vagy be is fejeződött a kivizsgálás, illetve annál a páciensnél sem, akinél esetlegesen már végeztek valamennyi közfinanszírozott beavatkozássorozatot.

A betöltött 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően még közfinanszírozott formában igénybe vehetők.

Emellett kiemelendő, hogy azon Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen, illetve a Rendelet 2/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok nem állnak fenn, így többek közt a támogatás feltétele, hogy az ivarsejtek letételére korábban egészségügyi indokból került sor. (A Rendelet módosítását megelőző időszakból származó, 45. éves kor felett letétbe helyezett embriók sem ültethetők be közfinanszírozottan.)   

A nem a kötelező egészségbiztosítás terhére végzett stimulációkból származó embrió(k) beültetésére sor kerülhet az egészségbiztosítás terhére?

A Rendelet 2. § (3) és (4) bekezdése értelmében azon embriók tárolása és beültetése vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére, amelyek a kötelező egészségbiztosítás terhére végzett petesejtleszívásból származnak, illetve amelyek Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként jöttek létre.

Kell-e várakozásra számítani? Mi az az intézményi regisztrációs lista?

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A várakozási időt és a betegellátás sorrendjét ezen felül az egyes páciensek egyéni tényezői is befolyásolhatják.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § t) pontja alapján intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében. Amennyiben testen kívüli megtermékenyítéssel és embrióbeültetéssel végzett reprodukciós eljárást (IVF) kezdenek el, a beavatkozás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a további szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében.

Az intézményi regisztrációs lista nem várakozási lista, azaz a biztosított nem attól az időponttól kezdődően kerül a listára, amikor az igény az ellátás iránt megjelenik, hanem csak azt követően, hogy az ellátás elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltató az IVF program megvalósítását az adott biztosított esetében elkezdi.

Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni. A regisztráció egy adott szolgáltató listájára történik, így ha időközben a biztosított szolgáltatót vált, a regisztrációt az új szolgáltatónak is el kell végeznie.

Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.

Közfinanszírozott szolgáltató kérhet térítési díjat a pácienstől?

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket. A szolgáltató köteles a közfinanszírozott rendelési időt és a magánrendelési időt elkülönítetten kezelni, illetve a biztosítottat a társadalombiztosítás keretében is igénybe vehető ellátásokról megfelelően tájékoztatni.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (9) bekezdése alapján: „(9) Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.”

Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor. Ilyen esetekben egyedi méltányossági kérelem benyújtására, utólagos biztosítói költségtérítésre nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egyébként közfinanszírozott ellátásról van szó.

Van lehetőség az egyéni költségek csökkentésére, illetve kérhető az Egészségbiztosítási Alap terhére támogatás érdekében méltányossági alapon történő elbírálás (pl.: 45 éves kor után)?

A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához – az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján, az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt – a NEAK egyedi támogatást nyújthat. E támogatás akkor adható, ha a páciens a támogatott gyógyszerek közül megfelelő eredményességgel egyikkel sem kezelhető, gyógyítható, vagy ezek használatával életminőségében jelentős javulás nem következik be. Ez esetben kérelmet szükséges benyújtani a NEAK-hoz, ennek részletszabályai és a kitöltendő dokumentumok elérhetők a NEAK honlapján.

A támogatott gyógyszerek (így a meddőség kezelésére szolgáló szerek) egy része esetében is igénybe vehető a közgyógyellátás. A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást. A közgyógyellátást a járási hivatalnál lehet kérelmezni, ahol hatósági eljárás során megvizsgálják a jogosultsági feltételeket és megállapítják a gyógyszerkeretet.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdése alapján a NEAK méltányosságból a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások térítési díját vagy annak egy részét vállalhatja át, azonban a jogszabályi feltételek teljesülése esetén közfinanszírozottan igénybe vehető egészségügyi ellátások, így az asszisztált reprodukciós eljárások esetében nem adható egyedi méltányosság keretében támogatás.

A biztosítottak költségeinek utólagos megtérítésére a NEAK-nak a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetősége.

Hol kaphatok részletesebb tájékoztatást?

A termékenységi és nemzőképességi zavarok kezelési rendszerének fejlesztésével foglalkozó szervezetként az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága feladataival összefüggésben elindította a lakosság asszisztált reprodukciós ellátásokkal kapcsolatos tájékoztatását szolgáló internetes oldalt, amely ide kattintva érhető el.

Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-ában foglaltak rögzítik:

„13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

(2) A betegnek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő információkon felül részletes tájékoztatást kapjon

a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,

b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,

c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,

e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,

f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,

g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,

h) a további ellátásokról, valamint

i) a javasolt életmódról.

(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.

(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.”

A fentiekkel kapcsolatos kezelőorvosi és az intézményi tájékoztatáson túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. Ezzel, illetve a finanszírozással kapcsolatban felmerült kérdés esetén forduljon bizalommal a NEAK-hoz:

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Cím: 1139 Budapest, Váci út 73/A

Központi telefonszáma: (+36-1) 350-2001

E-mail: neak@neak.gov.hu

Honlap: http://www.neak.gov.hu

Hivatkozások:

https://net.jogtar.hu

https://www.neak.gov.hu/