Kérdésed van? Keresd bizalommal ügyfélszolgálatunkat: hello@myyou.hu

A lombik folyamata

A lombik folyamata

Blogsorozatom babatervezésről és babavárásról szóló epizódjai azt a 18 hónapos időszakot mutatják be, amely sikeres gyermekáldásunkról szól. A blog a saját történetemre épül, annak sajátos állomásait, kórképeit, anamnéziseit prezentálja. A babatervezés időszaka alatt, a babavárásodkor, esetleges lombikbébi programban való elindulásod esetén szakmai iránymutatásom segíthet az utadon eligazodni, de fontos kiemelnem, hogy tartalmaim nem helyettesítik saját egészségügyi állapotod szakorvossal történő egyeztetését. Minden női szervezet egyedi, és bár a hormonrendszer működése általános alapelvekre épül, egyéni kórelőzményeid befolyásolhatják a gyermekáldással kapcsolatos eredményességedet.


A LOMBIK PROGRAM FOLYAMATA
A folyamatot abból a szemszögből írom le, ahogy én megéltem fizikai és lelki motívumait illetően is. Számos esetben vannak eltérések, ha valakinél olyan tényezők merülnek fel, amelyek másfajta módon is segíthetik az eljárást.
A protokollok legnagyobb százalékában menstruációval indul a stimuláció. Ilyenkor a
ciklus második felében végeznek egy ultrahangot és ha mindent rendben találnak,
valamint az időzítés is jó, akkor a menstruációval elindítják a stimulációt, azaz a
gyógyszeres-injekciós kezelést, ami segít megfelelő méretűre érlelni a tüszőket.
A stimuláció során dózistól függően napi 1 vagy 2 injekciót kell beadni. A ciklus 5-6. napján készül az első ultrahang, amin már látszik, hogy milyen hatása van a stimuláció során használt hormonkészítményeknek, hány tüsző kezdett el érni. Innentől az esetek nagy részében pár naponta nézik a fejlődésüket, figyelik, hogy milyen ütemben nőnek, hozzák-e azt a számot és méretet, amit kell. Itt teljesen eltérő, hogy kinél hány tüsző érik meg. A 3-4 db-tól az akár 20-30 db-ig is eljuthat egy nő, ez életkor függő is. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb lehet a petefészek kapacitása. Minél idősebb korban állunk neki, annál kevesebb tüsző várható. Esetünkben 3 volt a legkevesebb és 14 volt a legtöbb (40 évesen). Ezek tüszők, nem pedig petesejtek. Hogy egy-egy tüsző rejt-e petesejtet, csak azután fog kiderülni, miután a tüszőket leszívták.
Ennek szakaszát a tüszőleszívás követi. A lombikkezelés ezen pontján jutnak hozzá a
petesejtekhez. Külföldön rövid bódításban végzett 10-15 perces beavatkozásra számíthatsz, amely során hüvelyi ultrahang vezérelten szívják le a tüszőfolyadékkal együtt a petesejtjeit. Magyarország legtöbb intézményében 10 tüsző alatt altatás nélkül, 10 tüsző felett rövid altatásban végzik, de esetemben 10 tüsző esetén sem volt altatás Magyarországon. Nem kellemes beavatkozás, ezt elmondhatom.

A tüszőleszívás így történik: A tű egy géphez csatlakozik, ennek segítségével fejtik ki a
szívóerőt, ami egy zárt rendszeren keresztül a tűből egy vékony csőbe, majd az erre a célra előkészített és melegen tartott kémcsövekbe vezeti a tüszőfolyadékot. Ekkor még nem tudjuk, hány petesejtet sikerült leszívni, de hamarosan ez is kiderül, hiszen amint egy kémcső megtelik, a műtőből egy átadó ablakon keresztül azonnal az embriológiai laborba kerül, ahol az embriológus mikroszkóp segítségével kezdi el vizsgálni a tüszőfolyadékot.

Ez a művelet már az első teli kémcsövek átadásával megkezdődik, így – ha sok a tüsző –
előfordulhat, hogy egy darabig párhuzamosan zajlik a leszívással. Amikor azonban az
orvos úgy látja, hogy nincs több tüsző, a beavatkozás műtéti része véget ér és csak az
embriológiai munka zajlik tovább. A tüsző nem egyenlő a petesejtekkel. A tüszőfolyadék
nem minden esetben rejt petesejtet, de az sem ritka, hogy egy tüszőben több petesejt van.
Mi történik hagyományos IVF (lombik) során?

A megtermékenyítés első módja a hagyományos IVF (In vitro fertilizáció), ez hasonlít
legjobban a természetes körülményekre. A hagyományos IVF során a következő
lépésben előkészítik a petesejteket, de nem tisztítják meg őket a körülöttük lévő egyéb
sejtektől, hanem megfelelő körülmények között összeengedik a spermával, amit a férfiak által a tüszőleszívás alatt adott mintából nyernek ki. Ha ez megvan, akkor a tálakat berakják az inkubátorba és másnap reggelig otthagyják. Ebben az eljárásban az összes kinyert petesejtet megpróbálják megtermékenyíteni.
Ez várható, ha ICSI-t választottatok

A második módszer, az ICSI egy mesterségesebb eljárás, ami nagyrészt szakmai
javallatok alapján alkalmazható. Főleg férfi eredetű probléma esetén döntenek ICSI
mellett (de ez sem feltétlenül igaz, mert esetünkben nem volt férfi oldali probléma, mégsem hagyományos IVF-ünk volt). Tehát, ha például bizonyos számbeli-, mozgásbeli-, vagy morfológiai eltérést mutat a sperma, vagy amikor DNS fragmentációs zavar áll fenn, esetleg, ha a spermiumot nem tudjuk ondóváladékból, csak hereszövetből kinyerni. ICSI során a petesejteket a tüszőleszívás után meghatározott idővel letisztítják, majd kiválogatják közülük az éretteket, hiszen csak azokkal próbálkoznak tovább. Egy jól sikerült stimuláció során több az érett petesejt, mint az éretlen, de az nagyon ritka, hogy az összes érett legyen. Az ICSI-t mikroszkóp alatt, mikromanipulátorokkal végzik. Az eljárás során tulajdonképpen belefecskendezik a spermiumot a petesejtbe. A legjelentősebb különbség tehát az, hogy itt nem ún. "ráeresztéses" a módszer, hanem válogatás útján kerülnek kiválasztásra a spermiumok és a petesejtbe közvetlenül fecskendezik a spermiumot.
A 3. és az 5. nap sorsdöntő lehet egy embrió életében

A megtermékenyítés után a hagyományos IVF és az ICSI következő lépése is a várakozás. Másnap reggel már mindkét módszer esetén látszik, hogy hány petesejt termékenyült meg. Ezután legközelebb a harmadik napon nézik meg őket, amikor már azt figyelik, hogy milyen a szerkezetük, ebben az időszakban ugyanis el kellett kezdeniük osztódni. Ha 6-12 sejtes állapotban vannak, az már jó. A harmadik napon történhet már visszaültetés is, de az esetek nagy százalékában 5. napon várható a transzfer. Azért fontos ez, mert a férfi genetika a 4.napon lép be, és általában itt szoktak elhalni az embriók. Az 5. napon már hólyagcsírát, vagy más néven blasztocisztát (blasztót) is kell látni.  Sajnos, nem minden megtermékenyült petesejt éri el 5. napra a megfelelő állapotot. Magyarországon az 5 napos embriók száma sajnos jóval kevesebb, külföldön pedig sokkal magasabb. Ha friss visszaültetés lesz, akkor az megtörténik az ötödik napon, ha nem akkor az összes embrióra fagyasztás vár. A méh nyálkahártyáját már a leszívás után elkezdik felkészíteni a visszaültetésre. Itthon ez főként hüvelyi úton adott progeszteron hormonkészítményekkel történik, amit ki lehet egészíteni szájon át adott gyógyszerrel vagy injekcióval is.

2 féle módon történik a beültetés ezután.
Friss embriót ültetnek vissza, vagy fagyasztott embrió transzfer történik. Az, hogy az orvosoddal melyik utat választjátok, több tényezőtől is függ. Például attól, hogy a leszívás napján milyen a progeszteron értéked. Bizonyos határon felül nem javasolják a friss beültetést, hanem a következő ciklusban történő transzfert ajánlják.  Ha friss transzferre készültök, akkor vagy háromnapos embriót ültetnek vissza, vagy hosszú tenyésztés után, azaz az ötödik napon, esetleg a hatodik nap reggelén történik a transzfer.

Az ötödik nap reggelén az embriológus megnézi, hogy hány embrió jutott el a hólyagcsíra állapotba, ugyanis csak ezek alkalmasak a visszaültetésre. Ezután következik a megfelelő embriók morfológiai osztályzása.

Maga a beültetés műtőben, de nem altatásban történik. Kicsit úgy kell elképzelni, mint
egy nőgyógyászati vizsgálatot, ami előtt az embriót egy puha katéterbe helyezik, amelynek segítségével aztán felvezetik a méh üregébe. Ha végeztek, az embriológus átmossa a katétert és megnézi, nem maradt-e véletlenül benne az embrió.
A fagyasztott transzfer ezen a ponton technikailag nem különbözik a frisstől. Ami más az az, hogy beültetés előtt felkészítik a méhnyálkahártyát, ami egy több napig tartó folyamat. Ha eléggé megvastagodott, akkor választják ki a visszaültetés napját. Amikor ez eljön, az embriológus kiolvasztja az embriót és megnézi, hogy valóban visszaültethető-e.
Hogy sikerült-e a beültetés, hivatalosan 14 nap múlva derül ki.
Visszaültetés után két protokoll közül lehet választani. Az első szerint a transzfer után két héttel vesznek vért. A második az, mint amit mindenki csinál, hogy folyamatos tesztelünk. Én is teszteltem már a 3.naptól (bár tudtam, hogy a 14.nap lesz a mérvadó). De én annyi sikertelenség után már látni akartam, engem az stresszelt volna, ha 14 napig semmilyen információm nincs. Nikolasz már a 4.napon megtapadt. DE! Nagyon fontos azt figyelembe venni, hogy minden szervezet más, minden IVF másként hat a női testre. Vannak nők, akiknek a pisilős tesztek nem mutatnak terhességet, miközben a vérvétel már terhességre utal. Van, akinek nagyon hamar történik beágyazódás, másoknál pedig később. Nem ritka, hogy a 14.nap előtt valóban semmi nem látható, a 14. napon pedig egészen magas HCG (terhességi hormon) szintet mérnek. Nem szabad tehát arra alapozni, ha az első néhány napban nincs látszata. Kötelező a teljes hormonpótlást addig tartani, amíg a 14.napi vérvétel eredményét nem látjuk. Nem szabad feladni, ha negatív tesztjeid vannak, mert bármi megtörténhet. Ez a hivatalos véleményem. A nem hivatalos véleményem az, hogy egy jól beágyazódott embrió a 7., 8. napon már mutat HCG eredményt, ezért ha az a fajta nő vagy, aki nem tudja megvárni a 14.napot, mindenképp vérvétellel ellenőrizd a vizelet tesztek mellett, mert ez a biztos.
Saját eredményeim ezek voltak, amely sajátom, tehát senki nem veheti alapul. A tied teljesen másmilyen lesz, lehet, hogy sokkal gyorsabb, esetleg lassabb ütemű.
A beültetés utáni 4. napon már pozitív lett a terhességi tesztem. A 6., 8., 11., 13., 22. napon végeztettem laborvizsgálatokat, hogy vérvétellel is lássam a HCG szint növekedését.
HCG eredményeim:
  • 6.nap: 35,28
  • 8.nap: 81,41
  • 11.nap: 271,19
  • 13.nap: 657,9
  • 22.nap: 13.522,0